Utolsó órák Ausztriában

Reggel Gy szeme hamar kipattant, én még azt sem tudtam merre vagyok, mikor ő már a sátrat bontotta. Az eső, természetesen állandó permetként hullott alá az égből. Gy első "felindulásából" megkérdezte, hogy kidobjuk-e a sátrat. Mondtam dobjuk, csak a cövekeket tartsuk meg, az mindig kellhet (pl. Röni tyúkketrecéhez). Ebből végül az lett, hogy "á, ne dobjuk ki, jó lesz ez még valamire". Pff, úgy érzem túl sok a "Lengyel hatás", azért vigyázni kell ezzel!

A tegnapi sokk után úgy döntöttünk, hogy itt hagyjuk ezt a kócerájt. Kicsekkoltunk és miután sikerült összeszedtük magunkat, az esti "terv" szerint, a st.wolfgangi pékségben reggeliztünk. 

Az alap reggeli: tea/kávé/kakaó, zsemle, vaj, lekvár (a lekvár olyan volt, mint a Kempiben!)

A tuningosabb: a fentiek + pár szelet sajt, illetve sonka, kis zöldség és keménytojás

A kenyereskosárban lévő bal oldali  rozsos(?) zsemle mennyei volt, a tetején mák és szezámmag, az alján napraforgómag, benne pedig len -és szezámmag, illetve zab szemek.

Ezen felül berendeltünk még 2 túrós táskát és egy mákos csavart kalácskát. Az eladó nőci szeme picit elkerekedett és mondta, hogy dehát 2 brot jár a reggelihez, ezt elcsomagolja, vagy ezt is itt esszük? Mivel mi azt hittük, hogy az 2 szelet kenyér lesz, így bőszen bólogattunk, hogy persze tegye csak a többihez. Nos, mire végeztünk igen elteltünk, ezért jártunk még egyet a városkában. 

Ja, természetesen a szalvéta is az Adventi St. Wolfgangot hírdette.

Reggeli után Linz felé vettük az utat. Körülnéztünk a helyi szuper-giga-mega sportboltban, ahol cirka 90 ropiért találtam magamnak vízálló-szélálló-lélegző dzsekit, és leértékelve kb. 200ezerért sátrat. Csodáltuk a felhasznált anyagok minőségét és azt a technológiai fejlődést, amivel ezeket kifejlesztették.    Azért próbálkozunk-próbálkozunk mi is, de be kell vallani még mindig le vagyunk maradva pár lépéssel.

Döntöttünk. Megyünk haza. Talán már tegnap, de Gy ma reggel mondta ki. Ez a sátrazás most nem jött be. 

Nagyon sok látnivaló volt a listánkon, de minden nem fért bele az időnkbe, így most ezeket el kellett engednünk. Ilyen volt: 

- andalgás Hallstattban

- Salzkammergut valamelyik sóbányájának meglátogatása

- kajakozás valamelyik see-n

- andalgás Salzburg óvárosában

- a salzburgi állatkert / Természet Háza megtekintése

- Zip line (brutál canopy pálya)

Arra gondoltunk, hogy legközelebbre hagyjuk ezeket a programokat, kiegészítve egy kis erdei kirándulással. Sőt, én szívesen visszajönnék télen is, amikor mindent hó borít, gyönyörű lehet olyankor a táj.